„Majd akkor hívj, ha esőt is tudtok csinálni!” – kezdetű monológot megszámlálhatatlanul sokszor halottam az elmúlt években. Sajnos esőt még mindig nem tudunk „csinálni”, de néhány tapasztalatot meg tudunk osztani arról, hogyan lehet a kevés egy kicsit több.
Az idei évben elért őszi búza hozamokat alapvetően az táblákra lehullott csapadék mennyisége határozta meg. Ez a nagy igazság persze minden évben elmondható, de vannak kivételes évjáratok, amikor ez különösen igaznak bizonyul. Tapasztaltuk idén, hogy a realizált terméseredmények – azonos technológia mellett. – nem csak térségenként, hanem szinte táblánként óriási szórást mutattak.
Sajnos a tenyészidőszak során érkező igen csekély csapadék legtöbbször lokális zápor formájában érkezett, amelyből vagy kapott a búzánk vagy nem. Ilyenkor a kezünket széttárjuk és megállapítjuk, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni. Akár be is fejezhetnénk az elemzést, ha nem lenne egyetlen faktor, ami mentén mégiscsak mutatkozik némi törésvonal a megtermett mennyiségekben, ez pedig a vetésidő optimum kérdése.
Az utóbbi évek szokatlanul meleg kora nyári időjárása és csapadékszegény tavasza okozta termésdepressziók hatásai elől „menekíteni” lehet a tenyészidőszakot, mégpedig a vetés korábbi időpontra hozásával, a vélhetően hűvösebb és csapadékosabb őszi hónapok irányába. Az idei év ezt nagyon sok helyen szépen visszaigazolta. Garancia, persze nincs a sikerre, de mindent összevetve az irány logikusnak tűnik.
A gyakorlat azt igazolja vissza, hogy korábbi vetések esetén a gyomirtás nem csak technológia szempontjából válik ősszel indokolttá, hanem a tavaszi munkacsúcs szempontjából is mérhető gazdasági előnyökkel jár. Márpedig, ha ősszel permetező géppel belemegyünk a búzába, érdemes a gyomok mellett a lombon keresztüli táplálás kérdését is elővennünk.
Számtalan alkalommal hangsúlyozzuk a gazdáknak, hogy a lombtrágya elsősorban mikro és mezo- elemek pótlásában hatékony és gazdaságos, ott is a megfelelő időzítés betartása mellett. Az is köztudomású, hogy az őszi búza mikroelem szükségletéből kiemelkedik a többi szántóföldi növényünkhöz képest magas rézigénye.
Talán az már kevésbé széles körben ismert, hogy a réz felvétel döntő hányada befejeződik a szárba indulás kezdetével. A búza rézzel való feltöltésének tehát meg kell történnie az ezt megelőző fonológiai fázisok valamelyikében.
Ha nincs szükség kora tavaszi növényvédelmi beavatkozásra, vagy a körülmények ezt nem teszik lehetővé, könnyen előfordulhat, hogy lecsúszunk a jelentős rézigényes folyamatok támogatásáról. Az őszi réz kezelés azonban költséghatékonyan elvégezhető az őszi gyomirtással egy menetben.
Magyar és nemzetközi kutatások egyaránt bizonyítják a réz nitrogén és szénhidrát anyagcserében, a fehérje szintézisben, a növényi légzésben valamint a különböző enzimatikus folyamatokban betöltött kucsfontosságú szerepét. Konkrétabban: nélkülözhetetlen a megfelelő bokrosodásban, a korai kalászdifferenciálódásban és majd minden minőségi paraméter kialakításában.
Talajaink réz ellátottsága országosan rendkívül heterogén, de általánosságban elmondható, hogy a nagy szervesanyag-tartalmú, laza szerkezetű podzolos talajok, valamint a magas pH értékű, bázikus táblák réztartalma általában alacsonyabb, így ezeken a területeken réztrágyázás mindenképpen indokolt.
Magas réztartalmú komplex lombtrágyáink közül éveken át a FitoHorm Bio Gabona volt a zászlóshajónk, amit magas réztartalma mellett a benne lévő mangánnak, vasnak, cinknek, bórnak és molibdének köszönhetően kiválóan hasznosítottak a búzatáblák a termelők nagy megelégedésére.
Javaslatunkra, számos innovatív gazdaságban az UAN oldatokkal együtt történő kijuttatását is kipróbálták, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Felhasználást azoknak a gazdaságoknak ajánljuk, hol a talajok felvehető réztartalma nem kirívón alacsony, illetve a tenyészidőszak hátralévő részében további mikroelem pótlást nem terveznek. Javasolt dózisa 4-5l/ha.
A jelentős rézhiánnyal küzdő, illetve az intenzív technológiát alkalmazó termelőknek egyértelműen nagyobb réztartalmú készítményt javasolunk. A réz, nagymértékben javítja a nitrogén hasznosulását, és ez fordítva is igaz. Hasonló szinergia jellemzi a kén és nitrogén kapcsolatát is. Ez a három tápelem a minőségi búzatermesztés lelke.
A FitoHorm Turbó Réz egyedülállóan magas, mintegy 8%-os kelatizált réz, valamint nitrogén és kén tartalmával a réztartalmú lombtrágyák koronázatlan királya. A FitoHorm Bio Gabonához hasonlóan tökéletesen keverhető különböző UAN oldatokkal, de 2-3l/ha dózisban az őszi, tavaszi gyomirtóknak is kiváló kiegészítője.