Ezeknek a hasznos információknak birtokában többet tudhat meg a növények gondozásáról.
Mit is jelent a tápanyag-utánpótlás?
A növényeknek a fejlődéshez energiára van szükségük, amelyet a fényből, levegőből, vízből és a talajból nyernek ki. A termesztett növények elsődleges forrása a talajban található szerves anyagok; növényi maradványok, stb..
Tudta, hogy a legszükségesebb tápanyagok: nitrogén, foszfor és a kálium.
Egy virágzó gazdálkodáshoz elengedhetetlen a tápanyag körforgásának ismerete. A sikeres gazdálkodó tisztában van az általa termesztett növények tápanyagigényével, ezen felül tudnia kell, hogy a talajból elvont tápanyag hiány hogyan mérsékelhető és visszajuttatásuk hogyan fokozható.
A növények számára legfontosabb tápanyagforrás a talaj szerves anyag tartalma, amelyben megtalálható a növény számára szükséges összes tápanyag. Ebből következik, hogy mindent meg kell tenni a talajban meglévő szervesanyagok növeléséhez.
Ne dobja és ne égesse el a növényi maradványokat, hiszen felhasználhatók a talaj komposztálására.
A földgiliszták népsűrűsége a földben, a talaj termékenységének tükre. Kialakítják a bio-pórusokat, amelyek elengedhetetlenek talajban létrejövő gázcseréhez. Lebontják a szerves anyagokat, továbbá karbantartják a termőföldet.
Talajtermékenység fenntartásának legfontosabb eszköze a trágya. Beszélhetünk istálló tárgyáról, komposztról és zöldtrágyáról. Mind a szerves trágyák csoportjába sorolhatók be. Álltaluk javul a talaj minősége és nő a talaj szervesanyag tartalma. A termőföldünk fizikai adottságait is javítja: nedvesség, szellőzés, vízelvezetés.
Becses forrás az istállótrágya, hiszen elősegíti, hogy a nitrogén, a hüvelyes és a takarmánynövényekből vissza tudjon kerülni termőtalajba. Az istállótrágya, mint köztudott állati eredetű, így az állatfaj, az elfogyasztott takarmány és az alomanyag minőségének kölcsönhatásától függ a trágya összetétele és hatásfoka. Az istállótrágya felhasználása azoknál a növényeknél szükségeltetik, amelyek a legtöbb tápanyagot vonják el a termőföldből.
| Állatfaj | Ürülék: vizelet arány | Nedvesség H2O (%) | Trágya (kg/t) | ||||
Nitrogén (N) | Foszfor (P2O5) | Kálium (K2O) | |||||
| szarvasmarha | 80 : 20 | 85 | 5 | 1.3 | 3.7 | ||
| sertés | 60 : 40 | 85 | 6.4 | 3.0 | 5.4 | ||
| birka | 67 : 33 | 66 | 11.0 | 3.5 | 10.8 | ||
| baromfi | 100 : 0 | 62 | 14.9 | 7.0 | 3.5 | ||
| ló | 80 : 20 | 66 | 7.4 | 2.2 | 6.5 | ||
Vigyázz a friss trágya nem megfelelő a trágyázásra, hiszen a benne lévő tápanyagok, még nem hozzáférhetőek a nővények számára.
A komposzt a növényi és állati hulladék szerves vegyületté bomlásából jön létre. Gyomok, trágya, széna, szalma, konyhai maradék, bármelyik komposztálható. Annak ellenére, hogy a komposzt tápanyag tartalma csekély mégis jó talajjavító képessége. Elősegíti a talaj művelését, megelőző hatással van a növénybetegségekre, növeli a terméshozást, kiváló talaj lazító hatása van, és mindazonáltal csökkenti műtrágya iránti igényt.
Tudta, hogy szerves trágyák felhasználási időszaka ősszel van, az őszi mélyszántás előtt, amely megelőzi a nagyobb termőföldi munkákat.
Zöldtrágya, amelynek a neve is árulkodó, hiszen az erre a célra termesztett növényeket zöld, lédús állapotban szántják be a megművelni kívánt területen. Leggyakrabban a hüvelyes növényeket használnak fel. Számos kiváló hatással rendelkezik; megnöveli a tápanyag megmaradást, szerves anyagmennyiségét megsokszorozza, lecsökkenti a talajeróziót, megsegíti a gépek haladását a területeken, takarmányt biztosít az állatok részére is.
Az égető kérdés: Műtrágya vagy Szerves trágya?
Térjünk át egy örök ellentétre, műtrágya vagy szerves trágya? Vagy akár megfér a kettő egymás mellett?
A 70-es években betörtek a piacra a műtrágyák és átvették az uralkodó szerepet.
A szerves trágya használata elősegíti kialakítani a talajban élő mikroorganizmusok megfelelő életkörülményeit. A mikroorganizmusok lebontási folyamatokat végeznek, amely által létrejönnek a növények számára hasznos tápanyagok.
Ezzel szemben, ha csak kizárólag műtrágyát használunk, meggátoljuk a földben lévő élőfolyamatok helyes működését. Hiszen a műtrágya csupán a növényt táplája, mivel csak ásványi eredetű. Így talaj fokozatosan elveszíti mikroorganizmus életközösségét, tömörré válik, megindul a termőtalaj elsavasodása, majd ezek a folyamatok magával vonják a különböző betegségeket, kórokozókat.
De mindennek ellenére a műtrágya rendelkezik pozitív tulajdonságokkal. Kisebb szállítási igénye, használata a növény igényeihez időzíthető és az összetétele teljes mértékben növény szükségleteihez alakítható.
3 tény, amit mindenképp tudnia kell a műtrágyák használatáról:
- Nitrogén műtrágyát általában ne ősszel szórjuk ki, hiszen a tavaszi átütő növekedési időszakig leszivárog talaj alsóbb rétegeiben. Alkalmazzuk május-júniusi periódusban.
- Foszfor tartalmú műtrágyát ősszel szántás előtt használjuk, de starter formában a vízoldékony formulációt vetéssel egymenetben jutasuk ki.
- Kálium tartalmú műtrágyák szintén az őszi mélyszántás során vihető be a talajba, így jól beépül a termőföldbe.
Száguldjunk végig a különböző növényi igényeken és azok gondozásán, legyen szó gyümölcsről, zöldségről, virágról vagy takarmánynövényről.
4 növény, amely kihagyhatatlan az életünkből:
1. Paradicsom tápanyag-utánpótlás:
A nyári reggelik elengedhetetlen finomsága a paradicsom. De vajon mi lehet a számára nélkülözhetetlen?
A nitrogén pótlása a legfontosabb a paradicsom számára, mivel hiánya esetén a növekedés megreked, a szár elgyengül, az alsó levelek sárgulásnak indulnak, a termése elveszíti színét. Ennek ellenkezője is felléphet, mikor nitrogén túladagolást figyelhetünk meg. Ekkor túlfejlődik a növényünk; nagylombú, erős színekben pompázó paradicsomokat láthatunk. Megvastagszik a szára, túlzottan növekedésnek indulnak a levelek. Az érési folyamat lelassul, ízetlen bogyókat kapunk.
Foszfor a kezdeti fejlődés elősegítője. Megnöveli a bogyók súlyát, ezáltal termésnövelő hatású. Leggyakrabban a paradicsomnál fedezhető fel korai foszforhiány. Lilás elszíneződést eredményez a száron, levél sötétzöldé válik, a bogyók pedig sárga színbe burkolódznak.
Kálium igen erősen befolyásolja a paradicsom minőségét. Keményebb bogyójú termést eredményez. A káliumhiány leveleken mutatkozik meg először, a levelek szélein sárgulásnak indulnak. A növekedés megreked, hamar elhervadnak.
Ezen felül oda kell figyelni a kalcium, magnézium, nátrium, klór, bór, vas, mangán hiányra vagy túladagolásra, mert ezek mind segíthetik a növény fejlődését és vissza is vethetik nem megfelelő adagolás esetén.
Tippek:
1. A jó foszfor ellátás fontos a virágzásig.
2. Májustól- júliusig ültethetjük el.
3. Fontos a frissen kiültetett palánták permetezése a fuzárium elkerülése érdekében.
2. Kukorica tápanyag-utánpótlás:
Kukoricára gondolva a mozi körül járnak a gondolataim és már érzem is egy nagy tál pattogatott kukorica melengetőérzését az ölemben, de hogyan is jutunk el idáig mi is szükséges az egészséges kukoricák fejlődéséhez?
A kukorica elsősorban nitrogén és kálium igényes növény. A nitrogén felvétele 6-7 leveles kortól válik meghatározóvá és csak virágzás megindulásával kezd visszaesni. Szemtelítődés időszakában is jelentős a nitrogén felvétel.
A kálium szüksége is 6 leveles kortól növekszik, majd később a virágzás megindulásával apad és elenyészőre esik vissza. Nagy szerepet játszik a gyökérzet megerősödésében és fokozza a növény hideg-meleg és szárazság toleranciáját.
Foszfor hiánya a kukorica fejlődésének korai szakaszában kritikus, azon oknál fogva, hogy hiány lép fel a kukorica növekedése csökken. 4-6 leves periódustól nagymértékű foszfor felvétel, amely kitart egészen a szemtelítődésig.
A cinkhiányra meglehetősen érzékeny növény a kukorica. Visszamarad fejlődésben és romlik a nitrogén beépülése.
Tippek:
- Fontos őszi alaptrágyázás.
- Foszfor-és a káliumszükségletet ősszel kell pótolni.
- Amennyiben ősszel nem jutott elegendő idő az alaptrágyázásra, tavasszal, mielőbbi pótlására van szükség.
- Nitrogén felhasználása a magágy elkészítése előtt történik.
3. Rózsa tápanyag-utánpótlás:
Az első randi vörösrózsája, hogyan is érhetjük el ezt a vibráló színezetet?
A nitrogén elhanyagolhatatlan rózsa fejlődése során. Segíti a levél és a szár megerősödését. Szebbé teszi a virágzást. Nitrogénhiány szemmel látható tünetei levelek rohamos gyorsasággal sárgulnak, növekedése lelassul, gyengén virágzik.
A foszfor a rózsa növekedésének segítésében elengedhetetlen. Termések, virágok, magok kifejlődésekor játszik igen nagy szerepet.
A vas segíti a fotoszintézist. A mangánnak pedig elengedhetetlen szerepe van a klorofilképződésben.
Tippek:
- Ha nehézséget jelent a rózsa tápanyag hiányát megállapítani használjon speciálisan kifejlesztett műtrágyát.
- Általában a műtrágya és szerves trágya kombinációját alkalmazzák.
- Télen vegetatív állapotba kerül nincs szükség tápoldatra.
- Gombás megbetegedés esetén azonnali permetezés javallott.
A gyerekszáj kedvence, honnan az édes, vidámságot hozó íz?
Szamóca nagy tápanyagigényű növénye. Só-és klórérzékeny, emiatt szulfát alapú műtrágyázást javasolnak. Tápanyag felvétele kiegyenlített. A nitrogén szükséglete az érésig egyenletes. A foszfor-és a káliumigényfokozatosan növekszik, majdtermés leszedése után megnövekszik a nitrogén igénye is. A szamóca nehezen tűri a nem kiegyensúlyozott tápanyagellátást. Szemmel látható jelek lehetnek: a bogyók méretének csökkenése és a levelek elszíneződése. A bogyók növekedéséhez és minőségi fejlődéséhez a kálium ellátásra kell odafigyelni.
Tippek:
- A szamóca nitrogén-tartalmának közel 70 %-át ősszel kell pótolni.
- A tápanyagokkal jól ellátott növénynek nagyobb az esélye téllel és hideggel szemben.
- Érdemes poszméhes beporzást alkalmazni.