Repednek a repcék! Miért?

Az őszi káposztarepce szárának hosszanti repedése sajnos igen gyakori jelenség a tavaszi időszakban. Az okok álltalában összetettek, de kétségtelenül leszűkíthetőek 3-4 olyan helyzetre, tényezőre, amelyek közvetlen előzményként a repedések állományszintű megjelenését eredményezik.

1.Kártevő:A leggyakoribb tettes a Repceszár-ormányos. A szárban kikelő lárvák felemésztik a repceszár belső szöveti állományát, amely tápanyagfelvételi, -szállítási és kórtani tüneteket egyaránt eredményez. A károsodott szár először torzul, majd felreped. A torzulás és repedés sajnos a lárvák kártételének megkezdése előtt is előfordulhat, mert a szárkezdeményen ejtett szúrt sebeket a repce ilyen módon igyekszik begyógyítani.

Tipp: Ha kártevő okozza a repedéseket, akkor a repedt szárak alapos vizsgálatával erről meggyőződhetünk! Érdemes több szárat, és alaposan megvizsgálni!

2.Fagy:A fagykár tünetei jól elkülöníthetőek a többi repedéses tünettől. A fagy károsítása nyomán a jellemzően már zöld bimbókkal berakodott szár a nappali hőmérséklet emelkedés hatására először bókolni kezd, majd torzul, és ezzel egy időben a fagy okozta ödémák mentén felreped. A fagy kártétele a tapasztalatok szerint -5 °C alatt jelentkezik, és a nagyobb szárnövekedést produkált állományokat érinti.

Tipp: Ha az elmúlt napokban a hőmérséklet nem volt ilyen alacsony, vagy nem volt még szárba indulva a repcénk, nem valószínű, hogy fagykárt szenvedett!

3.Tápanyaghiány:A témában született írások egy jelentős része a bór, a kalcium és a cink hiányra vezeti vissza a kora tavaszi, szárba indulás után megjelenő repedéseket.

A kézen fekvő magyarázat szerint a korai bórhiány felborítja az auxin-citokinin egyensúlyt a fiatal növényekben. A bórhiány miatt kialakuló auxin többlet a sejtek gyors megnyúlását eredményezi, amely repedéshez vezet.

kalcium hiány még a kalciummal jól ellátott talajokon is gyakran megjelenik, és ezt több éves levélanalíziseink is szépen visszaigazolják. Általában relatív hiánya esetén számos anyagcsere folyamat lelassul, felborul, csökken az ellenálló képesség, károsodik a csúcsrügyek és gyökérszőrök fejlődése, és jelentősen megnövekedik a repedések száma és hossza.

Nem közismert tény, hogy a repce még a kukoricánál is jóval több cinket vesz fel a talajból. Ha a cink kora tavasszal hiányzik, a fiatal növények növekedésében zavar lép fel, jelentősen megnő fagyérzékenységük, továbbá csökken a bőrszövet rugalmassága, ami ugyancsak repedéshez vezet.

Tipp:. A bór pótlása egy intenzív technológiában alap, és elengedhetetlen. Ősszel regulátorral együtt 150-200g/ha, tavasszal szárormányos elleni védekezéskor 100-150g/ha, zöld bimbós állapotban 200-220g/ha levélen keresztüli bór pótlásával nagyon sokat tehetünk a tavaszi repedések mérséklése érdekében. A cink ugyancsak kiválóan pótolható levélen keresztül, kijuttatását leginkább kora tavaszi növényvédelmi beavatkozások alakalmával javasoljuk, hiány mértékétől függően legalább 100-300g/ha mennyiségben. A kalcium nagy mennyiségű pótlása kevésbé hatékony levélen keresztül, de ebben a tavaszi időszakban a kisebb mennyiség is eredményes lehet, főleg akkor, ha talajunkból hiányzik, vagy lekötött állapota miatt felvehetetlen.

4.Időjárási anomáliák okozta élettani reakció, hibrid érzékenység: Ha a fent részletezett 3 tényezőt a legjobb tudásunk és szándékunk szerint minimalizáltuk, akkor sem dőlhetünk hátra, ugyanis az idei év időjárása kifejezetten kedvezni fog a repedések megjelenésének. A tavaszi szokatlanul hideg és csapadékszegény időjárás miatt az összes őszi növényünk felett telt az idő, de nem fejlődtek. Most, hogy érkezett valamennyi csapadék, és újra felmelegedik a levegő és a talaj, rendelkezésre áll a talajoldat, növényeink megpróbálják „utólérni magukat”, ami nagyban megnöveli a repedések kockázatát. Ha nekem tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy szinte tuti, hogy repedni fognak!

A repedés a kórokozók kapuja, amit mi hamarabb be kell zárni, a sebeket be kell gyógyítani, szárítani! Ez rendkívül fontos feladata lesz mindenkinek, akinek állomány szinten fog repedezni a repcéje, figyeljünk rá!

Gyói Gábor
Fitohorm Kft

Facebook